Csehország

Csehország – vár és sörtúra (2015.)

Szülinap ismét…csak most az enyém..és ismét a 29. 🙂 Mivel hétfő Pünkösd, azaz nekünk munkaszüneti nap, így a keddi nap hozzáadásával máris nyertünk egy 4 napos túrát, a választásunk pedig Csehországra esett, a várak és sörök hazájára.

Tervezés

Ha szülinap, akkor külföld. 🙂
De hová is menjünk?…..Tibi egy Salzburgi meglepivel készült, de mivel a szállás árak az egekbe szöktek Pünkösdre, sőt, minden foglalt volt, így módosítani kellett az útiterven.
Régóta nézegetem már utazási blogokon Cesky Krumlov csodás kis városkáját Csehországban és a környező szép városokat, mint Telc vagy Ceske Budejovice és igen csak kedvet kaptam hozzá.
Tavaly volt egy rossz élményünk a cseheknél, Krakkóból hazajövet egy várat szerettünk volna megnézni, de nem volt éppen híres a vendégszeretet és technikailag sincsenek felkészülve a turistákra (kizárólag cseh koronával lehet mindenhol fizetni)…de úgy döntöttünk, adunk még egy esélyt.

Most már készülünk, vettünk cseh koronát, és a google segítségével felderítettük a környéket…ennyi várat és sörgyárat egy helyen!! Lesz mit megmászni és megnézni, lesz mit megkóstolni!

Sajnos az időjárás ismét nem csupa napos időt jósol, de reméljük a legjobbakat. Rajtunk nem fog múlni a jó program és a szép fotók elkészítése.

Sörfőzdék és várak 1.

Reggel fél 5-kor volt az ébresztő, 5-kor indulás….
Az úton volt eső, gyengébb, erősebb, de mire Telc városába értünk, szerencsénk volt, nem esett, bár az idő szürke volt.
Tibi: azért ha az ember kimozdul otthonról főleg nyugatra, nem kell sok idő hozzá hogy rájöjjön, ott azért sokkal jobban élnek. Tisztaság, nyugalom….
Hollabrun városában ráakadtunk az Intersparra, ami természetesen célirányosan történt, de beszereztük az osztrák sörfőzés remekeit. Az út folytatódott Csehország felé mindenféle zökkenő nélkül Telc városáig. Nem kell GPS, térképpel, és táblával is el lehet jutni ide. Ebben egy kicsit maradiak vagyunk. Egyszer a horvát-bosnyák határon mentünk át és a vámos meglátta a térképet a kezemben „aszonta” „Navigacija”, na gondoltam ezt megkaptuk. Telc: Nagyszerű kisváros bajor stílusú házakkal három gyönyörű tó körül.
Erre a vidékre ez a jellemző: Tavak, patakok, zöld mezők, erdők, dombok, mindez szemét nélkül!!!

Tényleg szép vidék. Következő város Jindřichův Hradec. Már nagyon éhesek voltunk, de semmi kaja. Ezután villámgyorsan kiválogattuk a helyi szupermarketben a cseh sörfőzés remekeit, pontosan egy tucatot. Aztán kajakeresés. Ázsiai, meg kínai….Ki a francnak kell…..Nekünk knédli kell meg kolbi meg káposzta. Találtunk egy Grand Hotel Pivovar nevű söröző-éttermet. Az árak barátiak, a sört ott főzik helyben!!! Leülünk, indul az 5 perc. Mi az öt perc??? Tehát: Ha leülünk 5 percig nem jön senki akkor megyünk, viszlát! 1 perc eltelik, jön a pincér kérünk angol étlapot, csak cseh meg német van. Valamit makog angolul de azért értünk mi is valamit. Kettőre rámutat amire „aszonta”: Very good!
Oké mondtuk neki hozzá két pohár sört, meg azt a két very good-ot. A belépéstől eltelik 15 perc és jön a kaja, tehát a zsákbamacska, mivel nem igazán tudtuk mi az. A képen látható. Nem csalódtunk, nagyon finom friss, tényleg isteni. A tavalyi Ostrava melletti csalódás után ez felüdülés. A sör is finom, van egy kis házi sörökre jellemző utóíze, de finom. Ketten megebédeltünk 3500 HUF értékben, egy Szentendre stílusú városban. Ezt ennyiért otthon nem lehet megtenni. Immár tele bendővel megnéztük a várat is, nagyon szép. A bástyáról körbenézve fenséges a kilátás.

149 lépcső a tetőig. Következő célpont Trebon, a Bohemian Regent sörgyár. Ez mindkettőnknek új dolog mert még nem láttunk ilyet ilyen méretben. Én már láttam otthon Tiszafüreden mert ott szerettem meg a sört 1993. Augusztus 2 – 3.-án. Az egy kis házban volt, ehhez nem fogható. Szép épület, olyan igazi sörgyár, és mellette sörkert, 7 fajta csapolt sör. Mi a 11°-os sört kértük. Ez Isteni! Mint a kenyér!!! Ez A SÖR!!! Én csak kóstoltam mert én vagyok a pilóta. Sajnos a sörgyár látogatásáról lemaradtunk, de mivel itt van a környéken vissza fogunk térni holnap.
Már nem maradt más hátra, mint a szállás megkeresése Cesky Krumlovban, ami most nem kóter, hanem egy egész lakás. Nappali, háló, fürdő, kis konyha, minden megvan ami kell. A város 7 percre van gyalog.
Megtartottuk a Kozel család kóstolóját is, 3 féle sört kóstoltunk, és a zöld nyert! Otthon ilyen nincs.
Ételmérgezés ellen egy piros áfonyás erőset vettünk. 🙂 De kizárólag megelőző célzattal, ha netalántán romlott lenne egy kaja, ne rontsa el a hétvégénket. A bajt megelőzni kell, nem orvosolni. Munkavédelem! De ez sokkal jobb, mint a horvát nemzetiségű Badel.

Megpróbálunk kimerészkedni a városba, bár sajna esik…

Sörfőzdék és várak 2

Tegnap egy dolog kimaradt,,,
Megkérdeztük Jana ángyot van -e fűtés, mert akár május vége van akár nem csak 13 fok volt kint és esett, meg esett….Persze van du. 6-10-ig, és reggel 8-10-ig. Nagyon jó, Tsampi felvette 5-re, hogy gyorsan meleg legyen. Eltelt 10 perc, a csapnál forró, 30 cm után jéghideg. Sejtettem mi a baj, tetőtér legfelső radiátor, fogadjunk ezt első beüzemelés óta nem levegőztették ki…. Svájci bicska előkap, radiátor levegőztető üzemmód bekapcsol, 1 percig jött a levegő belőle. Utána vörösen izzott, olyan meleg lett, ablakot kellett nyitni, plusz egy hideg sör. Ezzel a procedúrával megspóroltam a szállás árát.Tegnap este az eső ellenére kimerészkedtünk a városba. Szerencsére gyalog kb 5 perc a központ. A városka minden várakozásunkat felülmúlta, macskakő, régi házak, éttermek sokasága…a várost többször is átszeli a kanyargó Moldva folyó.Megpróbáltuk felderíteni a helyi sörfőzde által készített Eggenberg sört csapoló kocsmákat, de nehézséget okoz, hogy a kocsmákban sajnos megengedett a dohányzás. Ez nekünk már teljesen szokatlan és elfogadhatatlan is egyben, így elég hosszú időt vett igénybe, míg sikerült egy no smoking helyet találnunk..szerencsére azért ilyen is van. 🙂

Mai nap: reggel 6kor ébredtem, és csalódottan hallottam, hogy még mindig esik az eső, mintha dézsából öntenék. Így visszafeküdtem, de muszáj volt elgondolkodni egy B terven, hogy mit is csináljunk ma esős időben. Így amellett döntöttünk, hogy múzeumba és egy híres cseh kortárs festő – Hluboka Budvar – műveit fogjuk megtekinteni a közeli Ceske Budejovicei képtárban. 🙂

Mielőtt még mindenki azt gondolná, hogy elment teljesen az eszünk, vagy a védőital ellenére mégis valami rosszat ettünk, nézzük a napot részletesen:
első állomásunk a Hlubokai kastély volt, egy angolkertben lévő hatalmas fehér kastély 144 szobával és bástyával. Sajnos önállóan megtekinteni nem lehetett, így kénytelenek voltunk megvárni az idegenvezetést. De kellemes meglepi ért minket, mert nem kellett megvárni az angol csoportot, hanem elindulhattunk a cseh nyelvű idegenvezetéssel és kaptunk magyar nyelvű!! füzetet a kastély látnivalóiról, így ez alapján tudtuk követni, hogy mit is látunk. A kastély termeinek meglátogatás előtt pedig felmentünk a bástyába, 54m és 250 lépcső vezetett fel. A kilátásért megérte. A kastélyhoz közel volt egy golfpálya…még sosem láttam élőben, hogy milyen egy golfpálya…hát tényleg nagyon klassz! Szép gyep, tavak, fák…klassz.

 

A kastély után a város sörfőzdéjébe mentünk, melynek a neve Budvar (Budweiser). Itt az angol nyelvű túrára fizettünk be, bevezettek a sörfőzés rejtelmeibe, megnéztük, hogyan érlelik a sört, palackozzák és tárolják. A pincében pedig egy pohárka még pasztőrözetlen sört is kaptunk ajándékba. Hát ez nagyon jó program volt, még sosem jártunk sörgyárban. 🙂
Naponta 48e liter sört palackoznak, a világ több, mint 60 országában fogyasztják a Budvar sört, bár a mennyiség 50%-a közvetlenül Csehországban fogy.

A napi programnak egy állomása volt még, mégpedig a tegnap kimaradt treboni Bohemia Regent Sörgyár meglátogatása. Tegnap azért tájékozódtunk, egy nagy táblára ki volt írva a gyár kapujánál ma azaz 24.05. 15órától 21 óráig van látogatás. Sirály! Ma visszaértünk, a gyári sörkert zárva, ez felettébb gyanús. Kocsi letesz, vissza a gyárhoz, sehol senki. Tábla ugyanúgy, beosontunk a gyárba. A recepciónál ül egy id. nő néz mint aki nem látott még hülyét, mi ugyanúgy. Angolul megkérdeztük, hogy ez -e a recepció, ez. Visszakérdez beszélünk e németül, hát nem. Elkezdett makogni német-cseh keverékül mindenfélét, de semmit sem értettünk. Keresett valami szótárfélét eljutott valahova és kibökte a „visit” szót, persze mondtuk azaz az lesz.

Oké keres meg makog hogy heute, heute. Mondtam neki német heute= angol today= magyarul ma. Ezt azért mindeni tudja. Kiderült hogy ma semmi, majd este 9-kor van cseh nyelvű túra. Mondtam neki németül jöjjön már ki a táblához, erre elindult és útközben rájött mit akarok, és tudta hogy nagy a baj. Valami barom kiírta a mai időpontot, csak túra nem volt. Tudta hogy ez gáz csehül kezdett káromkodni meg szidni magát de ez már rajtunk nem sokat segített. A gyár maga régi nagyon szép, a sör nagyon finom és nem lehet megnézni. Olyan kellemes csalódások voltak a tavalyi Ostravai délután után erre most megint… Majd talán legközelebb. Na menjünk a Tesco sörpulthoz vigasztalódni. Azért az sikerült. A legdrágább a Pilsner Urquell: 18 CZK= 204 HUF, a zöld Kozel:13 CZK= 156 HUF!!! Ezt nem akartuk elhinni!!! Otthon egy Arany Ászok 220 HUF!!! Itt valami teljesen más. Egy vacsora Cesky Krumlovban ami a cseh Szentedre 3 korsó sörrel 7000 HUF!!! Ez egy jó ország. Sokan kérdezik miért nem megyünk otthon sehova, hát többek között ezért.
Otthon van mit még tanulni, és nem az árakról beszélek. De a legnagyobb élmény ma: végre nem esett 11-tól az eső. Ennek is lehet örülni.

Cesky Krumlov

Cesky Krumlov a világörökség része 1992. óta, és Prága után Csehország második leglátogatottabb városa.
Ezt tanusítjuk, mert annyi itt a japán, mintha fél Tokyo ide repült volna.A mai nap szép napsütésre ébredtünk, így korán nekivágtunk a városnak. Templomok, csehország 2. legnagyobb vára („A krumlovi vár a prágai Hradzsin után Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületből áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. Folyamatosan építették, bővítették a 14. századtól egészen a 19. századig, de a mai elrendezését a reneszánsz időkben, a 16. század elején végzett nagy átalakításkor nyerte el. Négy fő részből áll: alsó- és felső-vár, a barokk színházi rész és a kastélypark. A felső vár és a barokk színház közti várárkot egy sok emelet magas, boltozatos híd tölti ki”.) található itt.Tegnapi beszámolóból kimaradt, hogy 2 tornyot is megmásztunk, tornyonként kb 250 lépcső….plusz este vacsi után felmásztunk a várba, mert láttuk, hogy vannak fent emberek. Az is egy jó kis séta volt, kb. 20-30% közötti domb… a kaját ledolgoztuk.

Mai napot is így kezdtük, fel a várba, majd egy tornyot másztunk meg, csak 145 lépcső…semmiség…persze ha ma összeadom a lépcsőket és a dombokat is lépcsőben mérem simán 1000 fölött lennénk. Megnéztük az angol parkot, sétáltunk a várban, majd CK szűk kis utcácskáin, elmentünk a helyi sörgyárhoz, Eggenber, ami sajnos nem látogatható, mert felújítják.

„A várossal egyidős a sörfőzés, a 13. századtól kezdve folyamatosan működött sörfőzde a városban. Az Eggenberg család 1625 és1630 között – miután a birtokába jutott a város – sörgyárrá alakított egy folyóparti épületet. Ez azóta is, megszakítás nélkül sörgyárként üzemel. A Schwarzenbergek 1719-ben modernizálták és barokk stílusban építették újjá. A kommunizmusban államosították, de 1991 óta ismét magántulajdonban van az Eggenberg sörgyár.”

Rengeteg gyaloglás, séta, lépcső…a képek önmagukért beszélnek!

Passau – Németország

Sajnos az időjárás nem állt mellénk ebben a 4 napban, mint ahogy mostanában sosem. 🙁
Olaszországban az 5 napból 3 napon át esett, most csak egy jó fél nap volt, hogy sütött a nap, de tavaly Zakynthoson is elkapott minket egy jó nagy eső egyik este, sőt, még Koh Samuin is volt két késő délutáni eső….Így volt ez az utolsó reggel is, eső és 8 fok, így az aznapra tervezett cseh várat kihagytuk, majd legközelebb megnézzük, jobb időben, és Passau (Németország) felé vettük az irányt.
Bár ahogy ott is kiszálltunk a kocsiból elkezdett esni…de szerencsére nem tartott sokáig.
Mivel már dél körül járt, beültünk egy bajor kolbász és káposzta ebédre a Duna partra. Fincsi volt.Ebéd után romantikusan sétahajókáztunk, 45 perces volt a túra, először felfelé a Dunán mentünk, majd lefelé megnéztük az Ilz torkolatot, aztán áthajóztunk az Innre. Nagyon érdekes volt, ahogy az egyik folyó találkozik a másikkal…Passau városára pedig gyönyörű kilátás nyílt a hajóról. Szép volt!
Hajókázás után irány a vár, ismét sikerült beiktatnunk egy far-comb és vádli erősítő programot, 186 lépcső, + 700 méteres séta kb 10-20 fok közötti emelkedőn. A kilátásért megérte, és a napocska is velünk volt, végre kisütött, habár csak annyi időre, hogy egy pár képet el tudtunk kattintani.
A vár után ismét az óvárosba mentünk, elhaladtunk a Városháza és a Dóm mellett, majd betértünk egy aranyos kis cukrászdába. Tibi meglepivel készült, mert a sütim mellett amikor megkaptuk ott volt a szülinapi gyertya is, nagy meglepetésemre ismét 29! 🙂
Úgyhogy ebben az évben sem kell kiszámolnom hány év is telt el a születésem óta, csak rá kell néznem a szülinapos fotómra. 🙂

6 óra körül indultunk haza, fél 12-re érkeztünk meg, ismét szép nap volt!!