Gyros és Mythos – Korintosz (2019.)

Kiváló macska vagy kutyanevek is lehetnének, de már csak erre tudok gondolni itt az athéni reptéren, hogy mi vár ránk este. De miért is ülök itt? A héten Athénban volt céges dolgom (jó ez a cég, két hete Rotterdam, most Athén, hamarosan Szentpétervár)… és jó szokásunkhoz híven kihasználjuk az alkalmat, TB ma repül utánam, hogy görög földön töltsük a hétvégét. Mivel esély nem nagy rá, hogy nyáron is beleférjen egy görög hét valamelyik csodás szigeten, így most kell kihasználnunk ezt a 4 napot. Mivel Athénban már kétszer is jártunk, így arra gondoltunk, hogy kicsit tovább vonatozunk és elmegyünk Korinthoszra, megnézzük a híres csatornát, kicsit pihenünk a tengerparton, gyrost eszünk és hozzá Mythos, Fix vagy Alfa sört iszunk.

… és végre leszállt a repcsi, egészen a reptérig jött (múltkor a ryanair az ikea parkolóban tette le…), TC arról ismert meg, hogy egy hideg Alfa sör volt a kezemben. Futás az állomásra, mert vonat repített minket Korinthoszra. Az állomás a városon kívül van, taxi hozott be a szállodáig, meglepően olcsón 5 eur-ért. Mivel az ebéd érdeklődés hiányában elmaradt, így utunk az első gyrososhoz vezetett két kézi crazy gyrosra. Hozzá persze két Fix, a kikötőben ettük meg. Lesétáltunk a közeli strandra, mely szép lenne, csak a víz kihozta a sok tengeri füvet, vele együtt a szemetet, melyet még nem takarítottak el. Este felfedeztük a várost, nagyon hangulatos a kocsma utca, be is ültünk egybe, ahol nem volt csapolt sör, gondoltuk kérünk két metaxát…az öreg nem sajnálta, közel egy decit öntött…6 eur-ért… fél áron, mint Athénban. Vizet mindenhez hoznak ingyen, és mindenki beszél angolul. Találtunk azért csapolt sört is, Eza…nagyon jó volt, a kocsma maga a hangulat, mintha egy kertben ülnénk. Vacsira ismét egy gyrost toltunk,mert már nagyon hiányzott, jó csípősen!

Szállásunk egy parti hotel, de a japó szárnyban kaptunk helyet, az ágy széltében hosszában rájuk van méretezve, ezért a PK alszik az ágyon, én az erkélyen. 🙂

Honnan tudták az ókori görögök i.e. 3000 évvel,hogy vannak oroszlánok??

Reggel esős időre ébredtünk, így a motor bérlési terveink eláztak, nem volt más választás, mint autót bérelni. Korinthosz nem egy nagyon turistás város, persze nyáron biztos többen vannak, de most kb. 6 turista volt, így nem olyan könnyű motort vagy autót bérelni. De kis keresgélés és érdeklődés után megtaláltuk a városka egyetlen autókölcsönzőjét, ahol egy opel corsa-t béreltünk. De először is a legfontosabb a reggeli volt, klasszikus hagyományos görög reggeli, TBnek vaníliás jabba, nekem feta sajtos. Majd irány Surány, megnéztük hol laktak az ókori görögök. Mükénében, ókori görög város volt, i.e. 3000-től lakták. A városállam egy dombra épült, ma már csak a romjai láthatók, volt ott akropolisz és palota, minden ami az ókori szórakozáshoz kellett. Következő állomásunk Naftalin volt, ami egy kis tengerparti üdülőváros, egy 1700-as években épült erőddel. Mivel ismét eső közeledett először az erődöt néztük meg, majd betoltunk egy igazi görög gyrost! No káposzta saláta! Rövid séta a városban, majd hogy teljes legyen a nap, megnéztünk egy ókori görög színdarabot is egy ókori színházban, az akusztika szenzációs! Egy német turista szavalt egy verset a színház közepén. Miután így kiműveltük magunkat, esetére visszatértünk a szálloda japán szárnyába, megittunk egy sört a teraszon, majd vacsizni indultunk. Étterem sem sok van, így nem volt sok választási lehetőségünk. Étlapot nem kaptunk, helyette leült az asztalunkhoz a pincér, és elmondta, hogy mit főztek ma. Bárány fasírtot és moussakát választottunk, egy kis helyi fehér bor társaságában!

Reggel ismét csöpörgött, így ősi Korinthosz felé vettük az irányt. Itt a Peloponnészoszi-félszigeten nagyon sok a rom, ha legalább rom van, akkor 8 EUR a belépő, ha már 5 rom is van, akkor 12. Szóval nem olcsó, de megéri mégis megnézni ezeket a helyeket és elképzelni, hogy hogyan éltek itt az emberek időszámításunk előtt. Korinthoszt i.e. 400-ban 90ezren lakták, a várost a rómaiak rombolták le, majd építették újra. Leghíresebb emlék itt Apolló temploma. A város fölött egy érdekes alakú hegy magasodik, rajta egy erőd, mely a bizánciak idejében épült. A hegyre is felmentünk, a kilátás csodás innen a környező vidékre és a tengerre.

A nap fénypontja következett, a Korinthoszi Csatorna, mely 6343 méter hosszú mesterséges víziút Görögországban, az Égei-tenger és a Jón-tenger között, amelyet a Korinthoszi-földszoros átvágásával hoztak létre 1881–1893 között. Évente 11.000 hajó halad itt át és rövidíti le az útját 400 km-el. Mi először a keleti oldalra mentünk, ahol találkoztunk a révésszel, aki a hidat kezeli….merülő híd, azaz ha jön egy hajó, akkor sorompóval lezárja a hidat és leengedi 8m mélyre. Mondta is, hogy 40 perc múlva jön egy hajó, várjuk meg, sőt, behívott minket a kis bódéjába és megmutatta a monitoron, hogy hol is van a hajó. A 40 percet kihasználtuk és megebédeltünk a csatorna parton, souvlakit és görög salit ettünk. Amikor láttuk, hogy jön a hajó, levideóztuk ahogy eltűnik a híd, majd autóval tovább mentünk egy csatornát átívelő gyalog hídra. Fotózkodtunk és vártuk a hajót. Nagyon lassan jött a csatornában és egy vontató hajó segítette az átkelést. Nagyon jó élmény volt ezt látni! Tovább mentünk a csatorna nyugati végéhez, és ott is megnéztük a hajót, ahogy elhagyja a csatornát a tenger felé. Szerencsénk volt, mert jött még egy hajó, egy utasszállító, ezt is lefotóztuk. Egyik legjobb élmény volt!

A kirándulás után a kocsit leadtuk, Jorgosz jól körbenézte, hogy nem sérült e meg az ütött kopott opel, de szerencsére nem talált rajta új karcot, a PK szépen vezetett! Estére azt terveztük, hogy ha már a tengerparton vagyunk, akkor együnk halat, keressünk egy hal éttermet. Hol máshol kereshetnénk, mint a parti sétányon, de csalódottan láttuk, hogy az éttermek még zárva vannak, hisz nincs szezon, csak kávézók és bárok voltak nyitva. Két Alfa társaságában megvártuk a naplementét, és a hotelhez közeli halas étterembe mentünk. Grillezett polipot és rákos tésztát választottunk, nagyon finom volt. A vacsoránkat megint a cigi füst zavarta meg, pedig az étel és a bor is kiváló volt!

Utolsó nap reggel visszavonatoztunk Athénba, mégpedig Piraeusba. Sétáltunk a komp kikötőben, pont megtaláltuk azt a kompot, amivel 2017-ben Milosra mentünk….délben indult, nagy volt a kísértés, hogy szálljunk fel! Helyette megebédeltünk egy kis mellékutcában, helyieknek fenntartott étteremben. A pincér nő nagyon kedves volt velünk, pastitsiot és tintahalat ettünk. Ezzel búcsúztunk egy időre Görögországtól, mivel Peloponnészoszon is sok még a látnivaló és a szép strand, szeretnénk ide visszajönni egyszer nyáron!