Húsvét máshol – Bosznia és Trogir (2018.)

Unalmas a sonka, a kocsonya, a zsúrszendvics pici pirosarannyal és a locsolók… ehelyett mi van… köd, eső, 7 fok… Elindultunk. Úton vagyunk ismét. 🙂 Látótávolság 100 méter, megint köd, megint csöpög. Inkább maradtunk volna otthon. (Dehogy!!) 🙂
Mohács után kipucsít a nap, valami lesz, egyre jobb! 21 fok! Megérte, hogy eljöttünk.
De hova is megyünk?? Irány Szarajevo, Bosznia. Mert közel van és habár Boszniát már bejártuk, de a fővárosban még nem voltunk.
TC első napirendi pontja tökéletesen sikeredett, sokkal több új fajta sör volt, mint a régi jugo országokban együttvéve. Pipa. Kupak gyűjtemény a kívánt darabszámmal növekszik.
Szállásunk egyszerűen tökéletes. Az óváros közepén a legmagasabb pont. Ha nem is megyünk sehova, akkor is látunk mindent a 3 terasz egyikről, folyót, hidakat, régi villamost, 15 mecsetet, katolikus templomot és az egész óvárost, a régi erődöt, palotát, a hegyre épült házakat, a lanovkát ami a hegyre megy fel és a csoda szép naplementét. Nincs másik ilyen a környéken.
Szarajevo. Itt tört ki az első világháború. Ami a világon történt, az a mai napig mind emiatt van. Ott álltunk azon a helyen ahol meggyilkolták a trónörököst és feleségét, amely ugyanúgy néz ki, mint 104 éve. Borzongató érzés. A dél – szláv háború nyomai a mai napig láthatók. Golyó ütötte nyomok a házakon, sok elhagyatott ház, mellette sok új építésű, de sok a szinte elhagyatott falu is. Szomorú. … Ez a mai Bosznia.
De a főváros Szarajevó éli a mindennapi életét, sok a turista is. Az egész városban cevapcica illat van, mindenhol sütnek…… Jó itt lenni!!!

Folyó és tenger

Reggel pucsított a nap, 15 fok, irány a háztető. Surda, a házigazda már várt ránk a kulcs leadása miatt, de mi még elkészítettük az indulási fotókat. Amikor rákérdeztem e-mailen, hogy van e parkolóhely az apartmannál, azt írta, hogy ne aggódjunk, van. Ahol a lakás volt, az egy fizetős övezet, de mondta, hogy álljunk fel a járdára, „ez a balkán” felkiáltással. 🙂 A kocsinál ” kellemes” meglepetés ért minket, le volt öntve valami dszuvával. Első utunk így egy autó mosó és egy benzinkút volt. Majd irány Mostar. Útközben a nap meggondolta magát, elbújt a hülye felhők mögé, majd csak eső jött. Így a tervezett programok nagy része elmaradt, mint kék és piros tó, vagy a Mostari öreg híd napos fotója…. Már 3-szor voltunk Mostarban, de normális fotónk még nincs…
Maradt a Neretva folyó völgye, mely így is gyönyörű volt, a víz színe smaragdzöld. Utunkat Horvátország felé folytattuk, szállásunk Trogirban van a tengerparton, nem messze az óvárostól. Az óváros nagyon szép, ma csak beugrottunk, holnap egy egész napos séta vár ránk. Este grillparty volt, az új elektromos grillünk avatása, szuper jól sikerült, a menü csevap, baconbe tekert fűszeres pipi mell és grill zöldségek. Mindez 10 perc alatt elkészült, isteni lett.

Trogir

Reggel esőre ébredtünk, ami nem volt meglepő, mert egész éjszaka nyári vihar volt égzengéssel és villámlással. A teljes napot gyaloglással, partra kifekvéssel és napozással akartuk tölteni, de ez nem sikerült.
Gondoltunk autózzunk egyet, hátha megússzuk az esőt másfelé. Primosten városkába mentünk, ami nagyon hasonló Rovinjhoz, hegyre épült a tengerben lévő piciny szigeten. De nem volt szerencsénk, mert olyan eső jött, hogy a kocsiba kellett menekülni.
Délután szerencsére az időjárás előrejelzésnek megfelelően kisütött a nap, ki is szaladtunk a partra egy egy aperol spritzel. Az a jó, hogy az apartman egy kis dombra épült, de nem kell lemászni a dombról, mert van egy lépcső és egy titkos ajtó ami a partra vezet. A titkos ajtótól 119 lépés a tenger.

Mivel a nap továbbra is pucsított, így irány a város. Trogir óvárosa egy kis négyzet alakú szigetre épült, tele régi házakkal, templommal, jól néz ki. Elsétáltunk a vitorlás kikötőbe is, ahol elénekeltük a „Dunaparti csónakházban” című számot. Egy extra program is volt, ugyanis Split város reptere pont Trogir mögött van, ami annyit jelent, hogy a repülők a vitorlások fölött szállnak le. Kettőt sikerült is elcsípnünk, klassz volt.

Este a teraszon grilleztünk ismét, megerősítjük, hogy a grillünk nagyon jól működik, a mobil grillezés ezzel sokkal egyszerűbbé vált.

Utolsó napon hazafelé még megnéztük Primosten városkát, visszatértünk, mivel tegnap az esőben nem sikerült. A tenger is egészen más színekben pompázott. A hazaút 7 órás volt, hiába autópálya végig, messze van.

A 4 nap alatt 1700 km-t tettünk meg, jó kis túra volt!!