Utazásaink
Tsampika & TB újéve – Athén (2015.)
Ismerősen az ismeretlenben! Többször jártunk már görög földön, de Athén és Thessaloniki eddig kimaradtak. Hol is lehetne eltölteni jobban a szilvesztert, mint ebben a két szép városban?!
Miért pont Athén?
Budapest, Hungary
Sokan kérdezték, hogy hová megyünk szilveszterezni az idén….és amikor elárultam, hogy „hát Athénbe”…igencsak meglepett tekintetek néztek rám…de hát szeretünk érdekes és szokatlan helyekre menni. 🙂
TB-vel egy szombat este sétáltunk a belvárosban, és a fenti kérdésen elmélkedtünk…..legyen -e ismét Horvátország, a már-már „szokásosnak” mondható Rovinj, vagy a tavaly elmaradt Trogir…és ekkor merült fel TB-ben az ötlet, hogy menjünk Athénbe! Miért ne?! Még sosem voltunk, nyáron pedig sajnálnánk az időt városban bóklászással tölteni, mikor a tengerparton is süttethetjük a hasunkat. Persze első ötletként Thessaloniki merült fel, mert abban próbáltunk gondolkodni, hogy hová vehetünk repülőjegyet az ismét felhalmozott Wizz pontjainkból, majd miután már ez is jó ötletnek tűnt, egy kicsit továbbfejlesztettük, és TB egy nagy vágyát valósítjuk meg, végig utazni Görögországon (legalábbis egy részén) vonattal. A szilveszter így már a görög fővárosban lesz, az Akropolisz lábánál. Történelem és szórakozás egy helyen, műemlékek, tavernák, sörözők, hangulatos utcácskák, tengerparti sétány, kikötő, és a nagy kedvencünk a tengerparti villamos – ezek várnak ránk ebben a pár napban.
A dolgok érdekes együttállását is ünnepeljük, ünneplem ezzel az utazással, a 11-es szerencse szám fog végig kísérni, ugyanis az a véletlen állt elő, hogy 11-szer voltam eddig Horvátországban, 11-szer Olaszországban, és ez lesz a 11. görög utam is. 🙂
Metaxát ugyan nem láttam még 11 csillagosat, de 12-őt már igen, majd lesatírozunk egy csillagot, és így ünneplünk!
Néhány szó a Metaxáról:
A Metaxa (görögül: Μεταξά) egy borpárlat és bor elegyítésével, majd fűszerezésével készült szeszes italáról híres görög italmárka. Az italt Szpűrosz Metaxász (görögül: Σπύρος Μεταξά) találta fel 1888-ban. A borpárlat a Szamosz és Lémnosz szigetéről származó, szárított Savatiano, Sultana és Black Corinth szőlőből készül, a hozzáadott bor érlelt édes muskotály, a fűszerezéshez pedig egyéb növények mellett rózsaszirmot használnak.A Metaxa az előállítási módja szerint sem a borpárlatok, sem a brandyk, sem más hagyományos európai szeszes italok közé nem sorolható, ezért hivatalos megnevezése egyszerűen szeszes ital.
Thessaloniki – pálma és narancsfák
De hogyan is kezdődött…nézzük a tegnap esti kalandunkat, ami egy sima kis karácsonyi bulinak indult a Tymek és Móku haciendán:
TB: „Tymek pizzát sütött, ez már nagyon jól esett a sok karácsonyi zaba után kellemes változatosságot ígért. Mi már otthon megalapoztuk a jókedvet, náluk is berámoltunk pár sört meg a pálinkából is, Tsampi fröccsözött. Alapvetően nem is lett nagy baj belőle, de azért 11 után elindultunk hazafelé, mert a 4 km akkor is 4 km, és reggel -ööö…..- 5 előtt kelni kell. Ők el is kísértek egy darabon és a BKV troligarázsnál megálltunk és leengedtük a hűtővizet Papival. Illetve engedtük volna, mert megjelentek a közteresek, valamit kérdeztek Papitól aztán azonnal továbbmentek. A falnál elintéztük a dolgunkat, ők haza mi is haza. Mentünk 50 m-t, jött egy rendőrségi kisbusz villogva, elment mellettünk, kis idő múlva megfordult aztán megállt mellettünk és kértek hogy álljunk meg.Ahogy kell papírokat elkérték. Az egyik kérdezte, hogy kik voltak még ketten meg mit csináltunk a falnál. Mondtam neki hogy leengedtük a hűtővizet. Azt kérdezi az autóból??? Erre mutatok a sliccemre!!!! Nagy nehezen felfogta hogy brunzoltunk. Ott álltunk mint két hülye menekült, ők természetesen forgalommal szemben az út közepén, a saját fontosságukat bizonyítva, mi meg arra vártunk hogy papírjaink hitelessége bizonyítást nyerjen a központjuk által. Miközben majdnem elröhögtem magam azért megjegyeztem hogy elég lassú a rendszerük. Kb. 10 perc után végeztünk és ment mindenki a maga dolgára. Azért eléggé elszomorító hogy éjjel egy betonkerítés mellett könnyítést végző embert szétigazoltatják de a rendőrautó mellett elöl-hátul ködlámpázó autóst nem veszik górcső alá, a bűnelkövetők felderítési statisztikáját nem is említve. Kerítettem egy taxit aki egészen baráti 1400 Ft-ért haza vitt minket. E remek este után a felborultunk aztán reggel 4:50-ig nyomtunk egy szunyát. Kelés aztán nyomás a reptérre. Minden frankón hamar ment, aztán a szokásos reggeli szendvics és egy Soproni után beszállás és elhúztuk a csíkot. Itteni idő szerint negyed 11-kor egy jó óra repülést követően már a napfényben sütkéreztünk 17 fokban!!! A karácsonyi ocsmány szürke idő után hagy ne mondjam ez micsoda fellélegzést jelentett. Azért itt sem értem hogy amíg mi pólóban nyomtuk a napot, ezek a görögök besálazva vastag kabátban fejig begombolkozva közlekednek! Két fokkal hidegebb van és mind meg akar fagyni.A szálloda meglett hamar, kár hogy a buszon hering üzemmódban kellett majd egy órát eltölteni. Villámgyors szoba elfoglalás, ami azért 1 órakor nagy szó, és pont időben mert a barna medve éppen találkozni akart velem. Kitűnő időzítés. Mindezek örömére azonnal a tengerpart felé indultunk, de útközben beszereztünk egy Mythos és egy Aegean sört, majd két igazi gyrost. A tengerparton hosszú sétány vezet a Fehér torony felé, az időjárás csoda szép. Felmentünk a toronyba kitűnő a kilátás, kár hogy a város nincs telezsúfolva látnivalóval. Pár templom, régi rom és kész. Egy nap elég is mert ennyi. A város egy mega dugó. Valami metróféle épül és mindenhol korlátozás, és dugó. A zebrán átkelni veszélyesebb mint Olaszban, vagyis pont leszarja mindenki, hogy a gyalogosnak piros van vagy zöld. Normális boltot nem látni, ahol sört lehet kapni, összesen 4 db-ot találtunk, ellenben kacatbolt ezer is van. Meg ruhabolt, abból is akad bőven. A város tele van emberrel akikből nem tudni ki a turista ki nem. Mintha a görögök nem is dolgoznának. Minden kávézó, teázó, étterem, kocsma tele van szó szerint. Naplemente után vettünk sört meg Metaxát a holnapi útra, aztán beültünk az egyik piacon egy étterembe, Semmi puccparádé, ide helyiek járnak, főleg az olyan nők akik azt mondják a franc se főz ma. A kaja jó, a zene kitűnő, és azon gondolkodtam, hogy a fenébe kerültünk ide, de akkor is mindent megér hogy itt lehetünk. Furcsa hogy nem nyár van de akkor is jó. Itt minden nő ki van vakolva rendesen, és a rikító gusztustalan rúzs sem hiányozhat egyik nőről sem. Jó, hogy Tsampika nem ilyen. „Thessaloniki egy nagy modern város, a görög mediterrán építészet bájával,és némi keleti hangulattal egybekötve. Érdekes volt megtapasztalni, hogy most nem egy szigeten vagyunk szinte csak turisták között, hanem, hogy hogyan élnek a görögök.
Vonatozás az ismeretlenbe
A tegnapi 36.000 megtett lépés után….. ma reggel TB legnagyobb megdöbbenésére a hűtőből való kipakolás után levertem egy üveges Fix Royal búzasört, amit még eddig nem kóstoltunk. TB az ájulás határán volt…de gyorsan összeszedte magát és a szállás kifizetése közben kb. 5 perc alatt pótolta az elveszett cseppeket.
2 megállónyi buszozás után meg is érkeztünk a pályaudvarra és vonatra szálltunk. Az út 5 és fél órás volt, gyorsan eltelt, fél Görögországot átvonatoztuk….és végre megérkeztünk Athénba. A szállást gyorsan megtaláltuk, a belvárosban van, az Akropolisz lábánál. Nagyon kedvesek voltak, mert megjegyzésbe beírtam a foglaláskor, hogy lehetőség szerint a legfelső emeleti szobát kérjük, és meg is kaptuk! A kilátás csodás, főleg sötétben, amikor látjuk a kivilágított Akropoliszt.
A város maga a történelem, és hangulat.
Mindenhol éttermek, kocsmák, bárok, kávézók, cukrászdák csalogatják a vendégeket. Mi először a már otthon a neten kinézett Beertime nevű helyre mentünk, ahol görög kézműves jellegű söröket csapolnak, ki is próbáltunk egy csapoltat és egy üvegeset. Utána vacsi, egy nagyon hangulatos étteremben, élő görög zenével, két fickó volt, az egyik gitáron játszott, a másik buzukin. A menü: elő – elő ételnek pirítós és olívabogyókrém, előétel: paradicsom krokett görög joghurttal, főétel: muszaka és TB-nek csirke paradicsomos gombás szósszal rizzsel. Óriás adagok. Persze nem maradhat el a görög sali és tzatziki sem….meg sem tudtunk enni mindent….de a végén ajándékba még sütit is kaptunk!
Utána egy kiadós sétával zártuk a napot.
Bár az idő ma nem volt szuper, felhős volt az ég, és megérkezett a hidegfront, este kellemetlen széllel, így hamarabb vissza jöttünk a szállásra, mint terveztük, de reméljük holnap naposabb napunk lesz!
Athén: tengerpart és túrázás
Mivel nem sok napunk van Athén felfedezésére, a látnivaló pedig igen sok, így a legegyszerűbb megoldás mellett döntöttünk, azaz a hop on – hop off busz, vagyis körbevisz a város nevezetességein, akárhol le lehet szállni és ismét fel. Ami még plusz, hogy az egyik járat még a híres kikötőbe Piraeusba is kivisz. Mi rögtön ezzel kezdtünk, hideg ide vagy oda, menjünk a tengerhez! 🙂
A nap közben kezdett kisütni, így megalapozta a jó fotózást, mire felértünk az Akropoliszhoz, már sütött ezerrel! Lőttünk is pár képet, de ma nem jártuk körbe, holnapra tartogatjuk…irány a kikötő.Kedves sofőrünk kérdezte, hogy csak a buszról szeretnénk megnézni, vagy ki is szeretnénk szállni, mondtuk, hogy naná, kiszállunk…és javasolt egy helyet, mert, hogy Piraeus elég nagy hely…először végigmentünk a teher és komp dokkoknál, majd két kis szép kikötő öböl következett, a másodiknál tettünk is egy jó nagy sétát, illetve beültünk egy kedves kis halétterembe. Kértünk grillezett friss halat, görög salátát (még kapribogyót is tettek rá, meg 3-féle olívabogyót!), és kaptunk még hozzá fűszeres olívával meglocsolt kenyeret is, illetve kértünk a ház borából is, hisz egy tökéletes halas ebédhez fehérbor dukál. A pincér megkérdezte hogy fél litert szeretnénk, de mi összenézve inkább 1 litert kértünk, elvégre a konyha az út túl oldalán volt miért szaladgáljon oda-vissza. Szegény már öreg is volt így megóvtuk a nagy távolságoktól. Ma is meg volt egy jótettünk. Pont így képzeltem el egy tökéletes óév búcsúztató ebédet, a tengerparton a kikötőben, csodálatos napsütésben!Következő állomásunk a Szintagma tér volt és a görög parlament épülete. Pár fotó és egy jó ebéd utáni kávé után irány a domb, ahonnan csodás kilátás nyílik Athénre és az Akropoliszra. Előtte előhúztunk a tatyóból egy Royal Ionian Pils sört, és bekortyoltuk. A csehek sem mondanák meg hogy ez nem cseh sör. Igazi pils típusú sör kitűnő ízzel.Elkezdtünk a fölvezető utat legyűrni, majd amikor egy bácsitól útbaigazítást kértünk, mondta, hogy van funicular, azaz felvonó. Meg is akartuk keresni, de amikor további útbaigazítást kértünk, mondták, hogy az a hegy másik oldalán van, de ösvényeken el lehet oda jutni. Sikerült is megtalálnunk, és egy pár perces út után fent is voltunk a hegyen…a nap éppen lemenőben volt, de közben elkezdett esni a hó….és iszony szél fújt. Szerintem ilyen hideg, zord, havas, szeles időjárás Athénban még sosem volt. Pár fotót lőttünk, és megkérdeztük, hogy este lesz e tűzijáték….igen, lesz! Hurrá! Ha lehet, visszamegyünk a hegyre…lefelé már gyalog jöttünk, és egyáltalán nem vészes, már tudjuk a jó utat felfelé.Hazafelé fotóztuk a karácsonyi kivilágítást a Szintagma téren és betértünk egy közeli cukrászdába, ahol folytattuk a Norbi 1000-re kódú diétánkat, azaz diós sütik és galaktobureko (azaz a görög krémes) elfogyasztásával…a teraszon.Este még egy jó nagy túra vár ránk a hegyre, remélhetőleg megéri, és a felhők nem takarják el a tűzijátékot!
Athén, maga a történelem
Kis pihenés után neki indultunk az estének, egy gyors kézi gyros (megtaláltuk Athén legjobb gyrososát itt a szomszéd utcában, sok sok hússal készül!) és irány újra a hegy! Hiszen honnan is lehetne a legjobb a kilátás az Akropoliszra és a tűzijátékra, mint A hegyről! Sötétben caplattunk felfelé a kis sétányokon, dolgoztak a combizmok és a vádli! Mikor felértünk, meglepett, hogy milyen sokan választották, hogy innen nézik a tűzijátékot, sajnos a kis platón a legtöbb hely már foglalt volt. De TB elég határozottan eltessékelte a cseh kollégákat az egyik elég jó fotós helyről, én beállítottam az állványt, és pár perc múlva élvezhettük a csodás tűzijátékot az Akropolisz felett! Ilyet nem minden nap él át az ember. Mi 12 csillagos Metaxával koccintottunk az új évre, görög módra.Mai nap verőfényes napsütésre ébredtünk, így folytattuk hop on hop off buszos túránkat.Az első hoppon akkor ért minket, amikor felértünk az Akropoliszhoz, és zárva volt….buszsofőrünket kérdeztük ugyan, de nem volt infója róla….nem csüggedtünk, kihasználtuk a jó időt, és a változatosság kedvéért ismét felmentünk a hegyre, a szép napos képekért. Utána visszaültünk a buszra és befejeztük a buszos túrát. A nap végig tűzött, feljöttünk a szállodába lepakolni a hátizsákot, és mivel az erkélyre is csodásan sütött a nap, úgy döntöttünk, hogy kicsit megpihenünk, így kiültünk, süttettük a búránkat 3 sör társaságában. Jól is esett, meleg is volt, szívtuk magunkba a D és B vitaminokat.
4 órakor hangos gyomorkorgásra lettünk figyelmesek, na nem az erkélyen üldögélő galamb gyomra volt, hanem a miénk. Kedvenc gyrososunkhoz lementünk, aki 2 perc alatt elkészítette a finom falatokat. Majd egy hosszú sétát tettünk Plaka városnegyedben.
Mi Plaka szélén lakunk, a szomszédos negyed neve Prisi. Prisi olyan, mint a Váci utca és a budapesti belvárosi bulinegyed, kocsmák, bárok, főleg kávézók és éttermek keveréke. Plaka turistásabb, bazárosabb, de szintén nagyon hangulatos.
A változatosság kedvéért ismét megmásztunk egy kisebb hegyet, ez az Akropolisz alatt található, épp elkaptuk a naplementét. Ide még visszatérünk.
Vacsira a helyi gyorsétterembe tértünk be, kebabot készítettek különféle módokon. A menü: joghurtos kebab, sült paradicsomos kebab, görög sali, tzatziki, és sült pepperoni volt…a képen látható a szerény falatozásunk.
A pincér félve merte kimondani, amikor a sült pepperonit megrendeltük, hogy „nagyon erős”, de mondtuk neki, hogy legyen bátor és hozza! A kaja 10 percen belül az asztalunkon volt. A mennyiség olyan óriási, hogy reggelire is maradt belőle, becsomagoltattuk.
Hazafelé betértünk a kedvenc cukrászdánkba itt a szomszédban, Norbi 500 as bivalytejkrém, és Norbi 1000res szokásos diós süti volt a menü.
Athén – Akropolisz és tengerpart
Gyors megálló után irány a tengerpart, hiszen ez a program még kimaradt….a szürke idő ellenére is lelkesek voltunk.
Athénból a partra villamos visz ki, közvetlen járat, 35 megálló….de sebaj, megvettük a napijegyet és irány a végállomás! a mi úti célunk Metaxa volt, már csak a neve miatt is, itt leszálltunk, de ez inkább egy puccos környék volt, Váci utca feeling, így a parton tovább gyalogoltunk, kikötők és öblökön keresztül, mígnem egy valóban szép tengerparti öbölben találtuk magunkat.Csodák csodájára Afrodité, vagy Dyonusos is a segítségünkre sietett, mert gyönyörű napsütéses időt adott, a reggeli felhők eltűntek, helyüket a tűző napsütés vette át. A levegő igaz, csak 12 fokos volt, de sokkal többnek éreztük a nap sugarai miatt. Így nem volt más választás, irány a tenger……bevallom, amikor otthon pakoltunk és betettem a fürdőruhát, nem gondoltam volna, hogy használni is fogom…de itt már nem volt visszaút. A villamoson kisorsoltuk, hogy ki ki megy először a vízbe és én nyertem meg ezt a tisztet….gyors átöltözés után (meglepő volt, de nem fáztam), irány a víz. Nem nyafogtam, csak egyszerűen belecsobbantam, és láss csodát, kibírtam!!! TB rögtön jött is utánam, neki sem volt probléma a fürdés! Sőt, ő még tovább is lubickolt, beszédbe elegyedt egy görög sráccal, aki ott lakik Glyfadán és szinte minden nap lejár úszni, hisz jót tesz a bőrnek, a vérkeringésnek. Múlt hétig még 20 fok volt így ez nem okozott különösebb nehézséget. Na igen…nem voltunk ilyen szerencsések…
Fürdés után azért megittunk egy kis metaxát, nehogy meghűljünk, és betértünk egy étterembe is falatozni, sült cukkinit ettünk tzatzikivel.
Kis pihenő után folytattuk utunkat a villamossal a parton, végig mentünk a vonalon.Este egy nagyon klassz étteremben vacsiztunk, görög élő zene mellett, szuper volt! A kaját lesétáltuk az Akropolisz dombra másztunk fel, néhány szép éjszakai fotóért!Mondtam közben TB-nek, hogy „hihetetlen, hogy pár órája még fürödtünk, most meg sapkában és kesztyűben sétálunk”…erre a bölcs válasz: ” hát ba**meg, lehűlt az idő!!” 🙂 Ez a nyaralás mondata! 🙂 🙂 🙂
Utolsó nap
Véget ért az utazás, mentünk a reptérre, az eső is eleredt….este 8 körül értünk haza.
Athén mind a kettőnknek nagyon nagyon tetszett!A modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagy hatalmú városállam volt, jelentős tudományos központtal. Ha azt mondják, hogy Budapest Európa buli fővárosa, Róma pedig maga a történelem, akkor elmondhatjuk, hogy Athén a kettő elegye, minden megvan, amit csak kívánhatunk, ókori romok, emlékek, hangulatos éttermek, kávézók, bárok, szép kis terek, görög zene, finom ételek és italok. Sok a külföldi turista, de bepillanthattunk a görögök hétköznapjaiba is. Athén története a leghosszabb Európa városainak története közül, majdnem folytonosan lakott volt a legutóbbi legalább 3000 évben. Lakossága 3,5millió, ezt láthatjuk azokon a fotókon, amelyeket a Likavitou hegyről készítettünk körbe a városon.
Meglepően a görögök talán több kávét isznak, mint az olaszok, a kávézók száma végtelen, akár ott fogyasztásra, akár elvitelre is készítenek legalább 10-15-féle kávét, mindig frissen. Én szeretek beállni a helyiek közé, átérezni a helyi feelinget, így Isztambulban mindig teát ittam, Thaiföldön frissen facsart gránátalma levet, itt pedig friss, finom kávét!
Új ételeket is felfedeztünk, mint a paradicsomos szószban párolt marhahús fetával, vagy éppen egy nagyon üde desszertet, ami görög, sűrű joghurt mézzel és dióval. Isteni! Kóstoltunk finom görög borokat is, fehéret és vöröset is friss, gyümölcsös ízzel.
Piraeusban nagyon ízlett a grillezett hal, többször is ettem már mediterrán területen egészben sütött halat, de valamiért ez volt eddig a legfinomabb!Nagyon jól illett hozzá az olívás citromos öntet, kortyolgattuk hozzá a fehér bort, szuper volt!
Egyetlen egy dolog volt, amit nem szerettünk, az pedig a zárt helyen a cigifüst. Sajnos Görögországban is lehet dohányozni éttermekben, bárokban, kávézókban. Nyáron ezt annyira nem éreztük eddig, hisz akkor mindig szabad téren ülünk, de most ez nagyon zavaró volt. Többször is volt olyan, hogy még maradtunk volna az étteremben, eliszogattunk volna, hallgattuk volna még az élő görög zenét, de egy idő után menekülésszerűen távoztunk, na nem azért, mert nem fizettük ki a számlát, csak annyira zavart már minket a füst.
A helyi közlekedést mindig megemlítjük a blogban, itt is volt már róla szó, egy kis kiegészítés: Athénban, ha át akarsz menni a zebrán, és lámpa van, akkor nagyon kell figyelni, nem szabad elbambulni, mert a zöld lámpa 4-7 másodperces. Egy széles 4 sávos út esetében van a 7 másodperc, tehát ha rögtön indulsz, nagyokat és gyorsan lépkedsz, akkor is max a fele lesz meg a zöld alatt. 🙂 Az autósok előszeretettel állnak rá a zebrára, és ha a lámpa zöldre vált a gyalogosnak, az autósoké pedig piros, akkor sem 100%, hogy megállnak. Na de ez is hozzá tartozik a mediterrán élethez :)Nagy élmény volt, jó döntés volt az athéni szilveszter! Egy biztos, visszatérünk nyáron is, legalább egy napra/éjszakára, hogy megnézzük a város nyári arcát!


























